Túranaptár 2017

Tihany, a kezdet és a vég 

Gyalogtúra május 14-én, 10 órakor

Útvonal:  Kis-erdő-tető – Régi levendulás – Nyereg-hegy – Kilátó – Külső-tó – Barátlakások – Óvár – Kálvária

Az út hossza 11 km, időtartama 6-7 óra. Találkozás: a temető és a sportpálya közötti kis parkolóban (a Kossuth Lajos utca elejénél)

Túravezető: Lóczy István és Rajnai Virág Éva

Részvételi díj: 1500- Ft / fő

Jelentkezés: 13-án 18 óráig

emailen: loczyistvan@gmail.com vagy telefonon a 30 576 6204-es számon

A jelentkezés csak a túravezető visszaigazolásával érvényes!

Szükséges felszerelés: megfelelő ruházat, élelmiszer, személyenként legalább 1 liter innivaló.

igazolvany_tihany_kk  Bakony-Balaton_Geopark_Partner_logo_Loczy_I_web

A kezdet és a vég

Tihanyban őrizték egy ideig Attila kardját, és jelképesen a történelmi Magyarország évezredes történetének vége is Tihanyhoz kapcsolódik: 1921-ben IV. Károly királyt itt tartották őrizetben, sikertelen visszatérési kísérlete után.

Találkozó, útvonal

Tihany_találkozás Tihany_találkozás_2   

Tihany 05 14 utvonal

A Kis-erdő tetőről szétnézve hajdani vulkánok kellős közepén találjuk magunkat, itt zajlottak le az első balatoni vulkánkitörések (ha maga a Balaton még nem is volt sehol). A Pannon-tó vizes partvidékébe berobbanó kitörések jellegzetes kőzeteket hagytak hátra – amelyek ma is látványos formákat alkotnak.

A szőlők között elsétálunk a régi levendulás területére, ahonnét a balatoni levendula sikertörténete elindult – hála egy makacs vállalkozó kitartásának és persze hozzáértésének.

DSC08245_DCE DSC08249_DCE

A Nyereg-hegyen megismerkedünk a halászat néhány fortélyával: hogyan lehet a hegyről halászni, mi a tekéntő, a vonyó, a bocka, a vejsze (de azért ennivalót mindenki hozzon magával, mert elképzelhető, hogy nem fogunk egy halat sem…)

Láttál már tavat alulról? Ráadásul a hegytetőn? A Nyereg-hegyen éppen ez vár rád… Felmegyünk a hegyre, hogy megnézzük egy ősi tó fenekét – alulról, és megkeressük az ősi hévforrások emlékét őrző sziklákat is.

Tihany mint a komáromi erődítmény része? Az utolsó menedék 1849-ben? Egy kilátópontnál megnézzük, hogy is gondolták ezt…

Miközben visszafelé sétálunk a Külső-tó mentén, megpróbáljuk átlátni a tihanyi legendák meglehetősen bonyolult történeteit (Helka és Kelén, a visszhang, a kecskeköröm).

DSC08280_DCE DSC08326_DCE

Megkeressük az ezer éves Barátlakásokat, és felidézzük három, Szent István elől menekülő Árpád-házi gyermek, három ifjú herceg száműzetésének regénybe illő történetét. Egyikük később, már I. András néven királyként, Tihanyban apátságot alapít, de kijevi felesége kérésére görögkeleti szerzetesek megtelepedését is megengedi. A szerzetesek a sziklákba vájták celláikat – melyek ma európai ritkaságnak számítanak.

Amikor visszafelé újra felérünk az Óvár peremére, pazar kilátás fogad bennünket, és ezen a ponton megértjük azt is, hogy a tihanyi legények miért nem találtak könnyen párt maguknak a közeli településeken…

nyereghegy Baratlak1(1)

A sétát a Kálváriánál fejezzük be, ahol megemlékezünk az utolsó magyar királyról, IV. Károlyról. Tihany volt az utolsó magyarországi tartózkodási helye…

Itt a szervezett túra véget ér, de a falu, a Visszhang-domb, az apátság már csak néhány méter, néhány perc.

Útközben sok másról is beszélgetünk.

Tihany szinte kimeríthetetlen: ez volt az egyik legelső idegenforgalmi célpont a Balatonnál: a balatonfüredi forrásoknál gyógyuló vendégek kifejezetten kirándulni jöttek ide, egyre nagyobb számban. De maga Balatonfüred is rengeteget köszönhet a területet egykor birtokló tihanyi apátok bölcs belátásának, amiért nem gátolták a fürdőélet kifejlődését.

Tihany lett volna az első magyarországi skanzen is, a település szépsége és építészeti értékei miatt. Ehhez a teljes lakosságot ki is telepítették volna, hiszen milyen skanzen az, ahol laknak is? A probléma egy Magyarországon másutt is ismerős okból oldódott meg: végül nem volt rá pénz.  

DSC08250_DCE DSC08293_DCE

Cserszömörce, levendula, mandula, ökörfark-kóró… és még mi minden… utunk során az élővilág rejtelmeibe Rajnai Virág Éva természetvédelmi mérnök vezet be bennünket. 

Szóval – tarts velünk, ismerjük meg együtt a félsziget természeti és történelmi adottságait egy kellemes, egyben kiadós séta keretében.

Lóczy István – Rajnai Virág Éva, túravezetők